Vérszegénység visszeres
Ma Erik és Alexandra napja van.
Vashiány és anaemia - tünetei, laborleletei, diagnózisa és terápiája 2/2
Holnap Ivó és Milán napja lesz. Felszínes visszérgyulladás A felszínes visszérgyulladás szuperficiális tromboflebitisz vagy flebitisz a felszíni vénákban kialakult gyulladást és vérrögképződést jelenti A betegség leggyakrabban a láb felszínes vénáit érinti, de az ágyék vénáinál is jelentkezhet.
Gyakran visszértágulásos betegekben fordul elő; a legtöbb betegben azonban, akinek varikózus visszerei vannak, egyáltalán nem alakul ki. A várix még az enyhe sérüléstől is begyulladhat. A mélyvénás trombózistól eltérően, ami nagyon csekély gyulladással jár, a felszínes visszérgyulladás heveny gyulladásos reakció, aminek következtében a trombus szorosan a véna falához rögzül, és leszakadásának esélye kisebb.
Anémia, vashiány A vashiányos vérszegénység anémia oka a hiányos vagy kiürült vasraktár, amely a vörösvértest képzéséhez kellene A vashiányos vérszegénység rendszerint lassan alakul ki, mivel a szervezet vasraktárainak felhasználása hónapokig is eltarthat. A vasraktárak tartalékának csökkenésével arányosan a csontvelő kevesebb vörösvértestet termel.
A vészes vérszegénység
Ha a raktárak kimerültek, nemcsak a vörösvértestek száma lesz alacsonyabb, hanem kórosan kisebbek is vérszegénység visszeres. A vashiány a vérszegénység egyik leggyakoribb oka, aminek hátterében felnőttekben leggyakrabban vérzés áll.
Férfiakban, illetve posztmenopauzában lévő nőkben vashiány általában emésztőrendszeri vérzésre utal. Menopauza előtt álló nőkben a havi menstruációs vérzés okozhat vashiányt. Vashiányt okozhat még a helytelen, túl kevés vasat tartalmazó táplálkozás, különösen csecsemőknél, kisgyermekeknél, serdülő lányoknál és terhes nőknél.
Vashiány és vérszegénység - Milyen tünetek utalnak rá?
Bővebben a betegségről A vashiány tünetei A vashiányos vérszegénység tünetei fokozatosan alakulnak ki, és hasonlóak az egyéb vérszegénység tüneteihez. Amennyiben az orvos vérszegénységet diagnosztizál, vashiány irányába mindig végez vizsgálatokat. Vashiány esetén a vörösvértestek kicsik és halványak. Meghatározzák és összehasonlítják a vas és a transzferrin a vörösvértesteken kívüli vasat hordozó fehérje vérszintjét.
A vashiányt legpontosabban a ferritin vasat raktározó fehérje vérszintjének meghatározásával lehet vizsgálni: vérszegénység visszeres ferritin szint vashiányra utal. Bizonyos körülmények között azonban a ferritin szintje félrevezető lehet, mivel magas értéket kapunk májkárosodás, gyulladás, fertőzés és daganat esetében, ilyenkor az orvos a sejtfelszínen lévő transzferrinkötő-fehérje transzferrin receptor szintjét határozza meg.
A diagnózis felállításához esetenként csontvelő biopsziára hogyan történik a visszér vizsgálata szükség, mellyel a vérszegénység visszeres lévő vérsejtek vastartalmát lehet meghatározni.
Ezek a vérkép eltérések utalnak vérszegénységre
A vashiány kezelése Mivel a vashiány leggyakoribb oka vérzés, az első lépés a vérzés helyének felkutatása. Normális étrendből származó vasbevitel nem fedezi az idült vérzés okozta vashiányt, és a szervezet vasraktára is kicsi, ennek megfelelően az elvesztett vasat pótolni kell.
Vashiányos vérszegénység esetén legalább héten át kell pótolni a vasat, még ha a vérzést sikerült is megállítani. A vaspótlás rendszerint szájon át megoldható, és a vas legjobban akkor szívódik fel, ha reggeli előtt fél órával vesszük be C-vitaminnal együtt narancslé vagy C-vitamin tabletta.
A vas pótlását a normális vérkép elérését követően még 6 hónapig szokták folytatni a szervezet vasraktárainak teljes vérszegénység visszeres céljából. A beteg megfelelő vasellátottsága rendszeres vérvizsgálatokkal igazolható.
